Ahogy évezredeken, mit évezredeken, évmilliókon keresztül fejlődött az élet a Földön így tehát az Univerzumban, a mai napig, azaz lassan a 2015 esztendőig. Az biztosan nem tartozik az ember lényegi rendeltetéséhez, hogy főzőműsorokban a bonyolultabbnál bonyolultabb ételek megfőzésével töltse drága életidejét és behozza a többmillió nézőt a képernyők elé. Hacsak a megélhetésért nem teszi valaki.  Így azt elmondhatjuk, hogy ha már külföldön főzni kell, akkor ételünket a legolcsóbb és a legpraktikusabb módon szerezzük be. Az, hogy a földet műveljük, a napokban dőlt meg, ugyanis olvastam egy riportot, hogy nem földbe kell ültetni a növényt, hanem ködkamrába és sokkal hamarább sokkal szebb termést hoz tizedannyi energiából mint a mostani.

De hogyan jutunk el a szegénykajához, azaz a legkevesebb munkával a legnagyobb eredményt (az ízletes kajával való jóllakást) érjük el a főzőműsorok nagy bánatára. De azt sem állítom, hogy ne kelljen választékosan együnk és mindig csak a sajátunkat együk, de ha mégis csak a sajátunkat esszük, legalább ne az összes szabadidőnket kajakészítéssel és mosogatással töltsük el. Noha a főzőcske az intimitás alól is felszabadít, hacsak nem egy előjáték, hogy főzés közben egymást kerülgetjük, de nem lehet egymást huzamos időn át ölelgetni, hiszen odaégnek a bonyolultabbnál bonyolultabb ételek, szószok, húsok, a süteményekről már nem is szólva. Persze csak a saját belátásunk segíthet ezen, hiszen nem lehet senkit sem kényszeríteni, hogyan töltse el az életét erre sokkal finomabb eszközök vannak lásd a főzőműsorok, ahol a feladat adva van, először is kell találni egy helyet, ahol szabadon lehet főzni aztán az eszközök, a főzési sütési kellékek és persze meg kell találni azokat az embereket is, akiket kóstolóra hívunk. Aztán ők meg visszahívnak a SAJÁT konyhájukba a SAJÁT eszközeikkel elkészített finomabbnál finomabb ételekre. És a főzőműsorok garmadáján kívül   mindenféle megy itt a lakásvásárlós műsoroktól az aukciós műsorokig bezárólag. Van olyan műsor, ahol lezárt konténerekről vágják le a lakatot és a kis csapat akik gyakorlatilag ószeresek, licitálnak a ponyvákkal, takarókkal lefedett tartalomra. Úgy képzeljük el, hogy a konténerekben esetleg még kisbusz vagy éppen műtőasztal a hozzávaló kellékekkel található. És a tisztességes angol családnál a tv egész nap be van kapcsolva és esténként együtt a család a tv előtt. Olyanformán vannak együtt, ahogyan ezt a tévé bemutatja ízléses nappali hatalmas és évről-évre a gyerekekkel együtt növő egyre nagyobb képernyős tévével és valljuk be egyforma műsorokkal. Minden adást húszpercenként reklám szakít meg szubjektíve nekem a reklám jobban tetszik mint maga a film, látszik a hirdetők nem sajnálták a pénzt az elkészíttetésre. A műsorból  egyre inkább a "mű" sejlik ki, nem pedig az eredeti tartalom. A tévé valódi tartalma pedig, ha le bírjuk zárni majd pedig be sem kapcsolni azt. Mindehhez a mai napi menüm melegített főtt bab  volt konzervből és hozzá főtt tészta konzervszósszal. Utána vajas kenyér és a két hete a táskámban tartott vésztartalék sajt, ami illatra már-már a pálpusztai sajttal vetekedett.

Ha már sajtok szóbakerültek, a itteni sajtválaszték mondanom sem kell hatalmas. Az alap, hogy itt ismeretlenek a magyarországi gyorsérlelésű és egyéb ehetetlen sajtutánzatok. Eddig az alsó az ehetőség határát súroló sajtfélében sódarabokra leltem, de tagadhatatlan, hogy nagyjából mindegyik sajt ehető, kilónként hét-nyolc font körüli árért.